kategória: ‘actionscript alapok’
Általános értelemben az események olyan futásidejű történések, amelyekkel a tervezés szakaszában még nem ismerünk előre (leüti-e a billentyűt, ha igen melyiket), ezek kézbentartásában segít nekünk az eseménykezelés. Az események szerves részét képezik az actionscript 3-nak + ezen kívül nem tudnánk programjainkat interaktívvá varázsolni. Mivel ilyen fontos a szerepük, ezért a nyelv alkotó egy elég jól átgondolt rendszert, és sok nyelvi eszközt sorakoztat fel a segítségünkre. Ebben a postban mi csak az eseménykezelés alapjaival ismerkedünk meg. Alapvetően 2 féle esemény létezik as3-ban: beépített és az általunk készítettek, Mi most az előbbivel fogunk foglalkozni.
Először nézzük, meg miként is történik egy eseményhívás.
Ez a néhány sor arról fog szólni, hogy miként tudjuk implementálni a verem (stack) adatszerkezetet as3-ban. Azoknak, akik nem tudnák, hogy mi is az a verem leírom néhány sorban, a többiek nyugodtan ugorjanak a következő bekezdéshez. Ez egy LIFO szerkezet (Last-In First-Out), igazából nagyon szemléletes a neve, mert, ha bedobáljuk az elemeket, közülük mindig csak az utolsót láthatjuk, és ahhoz tudunk csak hozzáférni, ha meg akarjuk tudni, mi van alatta ki kell vennünk. A reprezentáció általában aritmetikai (tömbös), de lehet láncolt is. Műveletei: Push – betesz egy elemet a verembe, Pop – kivesz egy elemet, Top – megmondja mi a legfelső elem, IsEmpty – megadja, hogy üres-e a vermünk. Az ok, amiért ezt az adatszerkezetet választottam azaz, hogy elég egyszerű, de mégis szemléletes, ill. rengeteg gyakorlati alkalmazása van (végrehajtási verem, fordítóprogramok szintaktikai helyességellenőrzése, és még sorolhatnám). A kis fejtágítás után kezdjünk is bele a megvalósításba.
Tovább
Ebben a postban kicsit megvizsgáljuk közelebbről az objektumorientáltság fogalmát, és hogy milyen eszközöket kínál erre az Actionscript.
A programozásban manapság két paradigmát érdemes megemlíteni, a Funkcionálisat (Haskell, Clean, stb.) és az Imperatívat (C++, Java, Actionscript, stb.). Mi az Imperatívval fogunk foglalkozni, ebből fejlődött ki az objektumorientált programozás.
Én úgy gondolom, hogy csak az tud igazán hatékony programozóvá válni, aki tisztában van a típus fogalmával. Gondolom, mindenkinek van valamilyen képe erről a fogalomról. Vannak ugye a legáltalánosabb típusaink: char, integer, string, stb.. Tovább
